Rövid és fájdalmas 10

Komment nélkül :D

















ps.: kedves szerves kémikusok! Igen, tudjuk, hogy 4 C atom még nem zsírsav  :D

A Pokémon-molekula

Magyarországon két korosztály van, aki emlékszik arra a leírhatatlanul hatalmas őrületre, amit a Pokémon-rajzfilmsorozat bemutatása váltott ki a 2000-es évek legelején; a mostani tizensok és huszonévesek, akik benne voltunk és szerencsétlen szüleink, akiknek tonnaszámra kellett venniük a Lays chipset a benne levő pokémonos Tazóért.

Japánban viszont... nos, Japán közmondásosan az elképesztő találmányok és ötletek hazája, és a "japán tudósok csinálták" kezdetű viccek körülbelül annyira ismertek, mint a "brit tudósok kimutatták" kezdetűek. Hogy mégis hogyan jön ez a Pokémonokhoz? Japán, mint a labdacsokban lakó harcos szörnyek szülőhazája, természetesen nem felejtette el közkedvelt exportcikkét, annyira nem, hogy 2008-ban Szato Sigeru és kutatócsoportja a leghíresebb Pokémonról, Pikachuról nevezett el egy vegyületet!

A "pikachurin" egy poliszacharid, amely a látás folyamatának neurológiai részében játszik szerepet, nem fogom részletezni, hogyan, mert én sem értem. Mindenesetre Szato és társai szerint a pikachurin fontos molekula, és remélhetőleg alkalmazható lesz majd gyógyszerekben is, többek között egy örökletes, vakságot okozó betegség kezelésére.

A névválasztást a kutatók szerint az indokolta, hogy a pikacsurin, akár csak mesebeli druszája, "villámgyors mozgásra és sokkoló elektromos effektusokra képes". Akciós potenciál analógia, anyone?

ps.: kedves magyar kutatók, mikor lesz "Vuk" nevű fehérjénk, génünk, vagy módszerünk? :)

Szempillantás

Avagy: miért ne pislogjunk matekórán.






















































































ps.: tegye fel a kezét, akinek volt már ilyen élménye egyetemen/gimiben. Jól van, letehetitek, valahol kismillió körül járunk. 
pps.: BME-seknek: szerves kémia, anyone? :D

forrás: 9gag, vagy comixed.com, avagy "amikor a 9gaggerek a Cheezburger Networkről lopnak"

BÚÉK

Először is Boldog Új Évet Mindenkinek!

Köszönjük nekünk remek szilveszterünk volt, ugyi Vera? :D

De ha már sikerült erre tévedni, akkor előrukkolok valami kis finomsággal ( Bár nem saját agyszüleményem, az internet csodája, hogy többször is összefutottam már vele, ezért tessék megbocsátani, hogy nem jelölök meg forrást, annyi lenne. (: )

Miért fagyott be a pokol?

Miért fagyott be a pokol? Záróvizsgán tették föl ezt a kérdést kémia szakon Maynooth egyetemen (Kildare grófság, Írország). Az egyik diák válasza olyan mélyenszántó volt, hogy a professzor közzétette az interneten kollégái számára, de mi is szórakozhatunk rajta.

Extra kérdés: Vajon a pokol exoterm (leadja a hőt), vagy endoterm-e (fölveszi a hőt)? A legtöbben a Boyle-törvényt vették alapul, azaz hogy a gáz táguláskor lehűl, nyomás alatt viszont növekszik

Az egyik diák azonban a következő gondolatmenetet írta le: Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán. Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának ismerete kell.

Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan jutnak a pokolba, ahhoz a különböző vallásokat kell alapul venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem az adott vallás követője. Minthogy több ilyen vallás létezik, abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut.

A világ népességének növekedése arra enged következtetni, hogy a pokolra jutók száma exponenciálisan növekszik. Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogata a pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekedjen, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon. Ekkor két lehetőség van:

1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.

2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy..

Melyik a helyes megoldás?

Figyelembe véve évfolyamtársam, Sandra jövendölését, miszerint 'hamarabb befagy a pokol, mintsem hogy lefeküdjek veled', valamint azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet számításba. Ennél fogva meggyőződésem, hogy a pokol endoterm és ráadásul már be is fagyott.

Következik még, hogy ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze. Ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor 'Istenem!'