Szent-Györgyi, a troll

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar kutató, akit Szent-Györgyi Albertnek hívtak. Ez a kiemelkedő tudós egy hat szénatomos vegyület* sikeres izolálását próbálta publikáció formájában elújságolni a tudományos közösségnek. A Biochemical Journal el is fogadta volna a cikket, de a szerkesztőnek volt vele egy kis problémája...

Szerk: Nézze, Mr. Szent-Györgyi, remek az írás, leközöljük, viszont a vegyületet, nos, nem gondolja, hogy kissé furcsán nevezte el? Félre ne értsen, jómagam sem vetem meg a tréfát, de... ehm... a "nemtomcukor", hogy is mondjam, nem vehető igazán komolyan. Nem tudna esetleg mást választani?
SzGyA.: Már hogy ne tudnék. "Istentudjóz."
Szerk.: Mr. Szent-Györgyi, kérem!
SzGyA (sóhajtva) Rendben, akkor javasoljon valamit maga.
Szerk.: Hexuronsav.
SzGyA.: Egye fene. Borzasztó, hogy maguknak angoloknak semmi humorérzékük nincs.

Nem, nem viccelek, és nem csavarodtam be a vizsgaidőszaktól. Szent-Györgyi valóban trollkodott egyet a lappal, ahová a cikket beküldte. Persze, mivel a levelezés (és a tudomány) angolul zajlott, a nemtomcukor és az istentudjóz valójában "ignose" és "godnose".Magyarul nem is lehet igazán jól visszaadni, mennyire frappáns ez a két elnevezés. :)
Ha Szent-Györgyi ma él, talán még el is fogadják a javaslatot (tekintve, hogy van pikacsurin fehérjénk, és "Really Interesting New Gene" elnevezésű génünk [<-- ez komoly]). Poén lenne lemenni a gyógyszertárba 200mg-os nemtomcukor-tablettáért.

Szent-Györgyit nem lehet nem szeretni, QED.

*Hármat lehet találni, mi volt az. Igen, a C-vitamin.

Tudós-mondatok igazi jelentése...

... avagy hogyan igazodjunk ki a diplomatikus kutatói ferdítéseken. :)
Katt a nagyobb képért... érdemes!

forrás: e-mail (= nem tudom pontosan)

A valóság költészete

Kedves olvasók!
Hamarosan egy kisebb cikksorozatban fogok beszámolni arról, hogy (részemről) miért volt üres a blog az elmúlt hónapban, de addig is hallgassátok meg az alábbi "zeneszámot" :)

"Science is the poetry of reality"



ps.: a közelgő mini-cikkek kulcsszavai: űrkutatás, asztrobiológia, ESA, fun!

Dalszöveg a tovább után.

Az αβγ-cikk

Egyszer volt, hol nem volt egy amerikai fizikus doktorandusz, név szerint Alpher, aki 1948-ban úgy határozott, hogy ideje publikálni a Nagy Bumm-ról szóló kutatásait. A tudományos publikációk szerzőlistája azonban sosem egyetlen névből áll, hanem az első szerzőn kívül más, a kutatásban aktívan részt vevő személyeket is megjelöli, többek között a témavezetőt/laborvezetőt. 

Alpher tehát szépen feltüntette feljebbvalója nevét, aki pedig nem volt más, mint egy Gamow nevezetű úriember.

Ugye észrevettük, hogy a két kutató neve összecseng az "alfa" illetve "gamma" szavakkal?

Nos, Gamow is észrevette. Vicces kedvű ember lehetett, mert a hatalmas lehetőséget nem hagyta kiaknázatlanul: történetesen volt egy Bethe nevű fizikus-barátja, aki a tudós-csínyhez éppen kapóra jött...

Bár Bethe egyetlen betűvel sem járult hozzá a cikkhez, Gamow a megkérdezése nélkül betette őt is szerzőnek, méghozzá második szerzőnek, és a cikk, Alpher, Bethe és Gamow publikációja, meg is jelent a Physical Review hasábjain.

Ez a publikáció az Alpher-Bethe-Gamow cikk, vagy más néven αβγ-cikk.

Idézetek a tudományról

Ezúttal nem a humor és az ötletesség felé kalandozunk el, hanem megnézzük, miket írtak gondolkodók, kutatók és írók a tudományról.


"Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki." (Szent-Györgyi Albert)

"A tudomány szemei félelmetesek és tiszták" (Carl Gustav Jung)

"A legérdekesebb mondat, amit a tudományban hallani, az az új felfedezéseket megelőző - nem a "Heuréka!"-, hanem az "Ez furcsa..."" (Isaac Asimov)

"A tudomány izgalmas kaland. Ajtókat nyitogatunk, keressük az igazságot, s egyszerre ott van előttünk, mint mesebeli kincs, a maga kézzelfogható, tündöklő valóságában." (Kosztolányi Dezső)

"Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egész óceán" (Isaac Newton)

"Az élet, ami ugyanúgy támadt a létből, mint a lét egykor a semmiből; az élet, a létnek ez a kivirágzása az élettelen természettel közös alapanyagokkal bír - egyetlenegy sincs, amely csak az övé lenne" (Thomas Mann)

Utolsónak (mivel mégiscsak humoros blog lennénk), megosztanám veletek az egyik legaranyosabb versikét, amit tudós írt, ráadásul nem más, mint a sokak által -okkal- tisztelt Stephen Hawking.

Egy lány, ki Wightban éldegél
Gyorsabban jár, mint a fény
Ha egy nap elindul ő
Relatív az útidő
Mert előző nap célba ér.

Új rovat: Őrült Tudósok

Mi a közös Victor Frankensteinben, az animált Dexterben, A Vissza a jövőbe Dr. Emmett Brownjában, vagy Shakespeare Prosperójában?
Őrült vegyészek, őrült tudósok mindannyian.

Az emberi kultúra Jung-féle archetípusai közül talán a legfontosabb, legkomikusabb, és mégis a legrémisztőbb az őrült tudós, ahogy a világ meghódításán mereng egy vegyszerszagú laborban. Előírásos fehér köpenyt visel, zilált Einsteinhaja van, gonosz nevetése hátborzongató frekvenciával visszhangzik az Erlenmeyer-lombikok között.

A legtöbb vegyész, így a Banyakonyha csapata is megfelelő, áhítatos rajongással viseltetik mindenféle őrült-tudós-klisé iránt. Mi magunk is, még ha nem is valljuk be, imádunk fehér köpenyben flangálni, és reagensekről beszélni jó hangosan; annyira hangosan, hogy a közelben levő egyszerű halandók összerázkódjanak félelmükben.
Úgy gondoltuk tehát, illő lenne leróni tiszteletünket a világirodalom és a filmművészet nagyjai iránt; hogy belevéssük emléküket és alakjukat minden magára valamit is adó őrült, vagy kevésbé őrült vegyészbe.

A Banyakonyha Blog ezennel új rovatot indít, melynek címe: Őrült Tudósok.