Közeleg a karácsony...

... a vegyészek pedig megőrülnek :)

Tippek vizsgaidőszakra

Az alábbi jótanácsokat a BME biomérnökeit oktató Pécs tanár úr asztalára (most már az ajtajára) ragasztva olvasgathatják a diákok. Amíg csak adminisztratív célokból vagy jelen, kellemes és rendkívül vicces időtöltés magad elé képzelni azokat szerencsétleneket, akik épp vért izzadva próbálják levezetni a penicillin gyártásának kémiai és technológiai lépéseit, miközben ez a három tanács bámul rájuk.

Kevésbé kellemes és vicces, mikor te is azért vagy ott, hogy vizsgázz, és persze kihúzod az egyetlen tételt, amiben bevágtad ugyan a diagramokat és a képleteket, de nem igazán érted, miről is van szó... ott ülsz jéggé dermedve, készen arra, hogy tudás hiányában bevesd a bullshitgenerátort, amikor meglátod, hogy a kettes tanács kifejezetten eme közkedvelt fegyver kikapcsolását célozza... és rájössz, hogy még meg sem szólaltál, de nincs esélyed kivágni magad.

ps.: nem, nem saját tapasztalat. Csak mesélték ;)
forrás: BME F épület alagsor (és a BMEme, hogy eszembe juttatta újra)

Biomérnök-ima

A legnagyobb hidegzuhany egy biomérnök életében az a perc, mikor rájön, hogy bár ő kemény hónapokat töltött el, mire megértette a szerves kémiai szintézisek molekuláris alapjait, hogy aztán újabb hónapokat és éveket áldozzon a kísérlettervezésre, a mikrobák, amikkel dolgozik, enzimjeik segítségével három másodperc alatt elvégzik a munkát, méghozzá sokkal jobban.

Ezt ismerte fel egy vegyész, Leslie D. Pettit*, amikor ezt közölte önironikusan:

"Lord, I fall upon my knees and pray that all my syntheses may no longer be inferior to those conducted by bacteria"

Vagyis: "Uram, térden állva kérlek: add, hogy szintéziseim ne legyenek többé alacsonyabb rendűek a baktériumokéinál."

*vagy a volt Zeneca Bioproducts cég. Aki okosabb a guglinál, és tudja, melyikőjük az igazi szerző, szóljon. A lényeg úgyis a tartalom ;)

Rövid és fájdalmas 13

Vigyázat, csúszásveszély! :]

Híres vegyészek 10 - Hans Lundgren alias Dolph Lundgren

Már rég kiszemeltem magamnak, mint a híres vegyészek rovatunk következő szereplőjét, de csak most sikerült eljutni odáig, hogy bejegyzés is szülessen a témában. Nem csak azért, mert mostanra kezd elég időm lenni arra, hogy ismételten foglalkozzak a bloggal, hanem azért is, mert a nemrégiben napvilágot látott új Stallone film, a Feláldozhatók 2. része még rátett egy lapáttal arra, hogy írni akarjak róla.

Általában mikor egy társaságban szóba kerül, hogy végzett vegyészmérnök vagyok, akkor az első kérdések egyike, hogy tudok-e bombát készíteni. :) Ezt a legtöbb esetben csak megmosolygom, bár az internet korában valljuk be, már semmi sem lehetetlen.

Ezen a ponton jön képbe az említett személy, hiszen a filmben van egy jelenet, amikor a drága Gunnar - alias Dolph - némi foszfor segítségével készül kiutat robbantani egy szorult helyzetből. Az persze keveseknek jut eszébe egy akciófilm megtekintésekor, hogy nohát a való életben is van némi tapasztalata e téren. Hiszen sokakkal ellentétben nem csak, hogy elkezdett vegyészmérnöknek tanulni, hanem bizony végzett is!

Érdekes egyébként a színész és a szerep élete közti párhuzam, melyről kicsit részletesebben itt olvashat akit érdekel:
http://www.metropol.hu/cikk/929821-dolph-lundgren-multba-nezo

Köszönet stílusosan

A biológiai kutatások fontos szereplői a kísérleti állatok - egerek, patkányok, majmok. Hosszan lehetne arról vitatkozni, hogy vajon kegyetlenség-e használni őket; a témát filozófiai és gyakorlati kérdések sora szövi át... mindenesetre a kutatók túlnyomó többsége a kellő alázattal viseltetik életüket áldozó segítőtársaink iránt.
A legszebb köszönömöt azonban az oroszországi Novoszibirszk kutatói mondták, amikor szobrot emeltettek a kutatásaikban felhasznált állatok tiszteletére. A szobrocska köpenyes, DNS-spirált kötögető állatkát ábrázol a "tudományos felfedezés pillanatában".

p.s.
Egyébként miért csupán magasabbrendű állatokat szoktuk sajnálni, ha állatkísérletektől van szó? A baktérium, a vírus, a növény nem érdemel köszönetet? Vagy ha a kísérleti alany nem szőrös, nem aranyos, és nem néz ránk könyörögve a gombszemével, akkor már nem is szánandó? 

Visszatértünk!

Kedves drága olvasók!

Bevallom, fogalmam sincs, hányan kószáltok még errefelé, tekintettel arra, hogy a Banyakonyha a tavalyi évben hosszú betegség után elhunyt. Legalábbis így tűnhetett, ugyanis valójában nem hunytunk el! Egy évig tartó kómába estünk, de most felébredtünk, és megpróbáljuk kihúzni magunkat belőle. Remélem vagytok páran, akik örömmel kapjátok fel a fejeteket erre a hírre; a lehetőség, hogy nem csak a magunk örömére posztolunk, hanem titeket is szórakoztatunk az írásainkkal... nos, így térül meg az idő, amit a posztjainkra szánunk.

Visszatérnek a rövid és fájdalmas természettudományos viccek, képek és a szórakoztató anekdoták tudósokról és kevésbé tudósokról. Fellebbentjük a fátylat vegyészetből kiugrott hírességekről, eláruljuk, miért hívják héliumnak a héliumot... megmutatjuk, hogy a kémia és a biológia azalatt sem szűnt meg zseniálisnak lenni, amíg távol voltunk.

Rövid és fájdalmas 12

Komment nélkül... xD

ps.: aki szeretné tudni, hogy hová tűnt mostanában a Blog, legalábbis az én részemről, olvasson bele ezekbe:
http://cydonia.blog.hu/2012/09/22/biodos_i_alapok_es_kezdetek
http://cydonia.blog.hu/2012/09/25/biodos_ii_siess_majd_varj

A Higgs bozon tiszteletére

Rövid és fájdalmas 11

Egy Titkos Csodálónk küldte az alábbi karikatúrát.
Alaptudnivaló laborosoknak :)

Szent-Györgyi, a troll

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar kutató, akit Szent-Györgyi Albertnek hívtak. Ez a kiemelkedő tudós egy hat szénatomos vegyület* sikeres izolálását próbálta publikáció formájában elújságolni a tudományos közösségnek. A Biochemical Journal el is fogadta volna a cikket, de a szerkesztőnek volt vele egy kis problémája...

Szerk: Nézze, Mr. Szent-Györgyi, remek az írás, leközöljük, viszont a vegyületet, nos, nem gondolja, hogy kissé furcsán nevezte el? Félre ne értsen, jómagam sem vetem meg a tréfát, de... ehm... a "nemtomcukor", hogy is mondjam, nem vehető igazán komolyan. Nem tudna esetleg mást választani?
SzGyA.: Már hogy ne tudnék. "Istentudjóz."
Szerk.: Mr. Szent-Györgyi, kérem!
SzGyA (sóhajtva) Rendben, akkor javasoljon valamit maga.
Szerk.: Hexuronsav.
SzGyA.: Egye fene. Borzasztó, hogy maguknak angoloknak semmi humorérzékük nincs.

Nem, nem viccelek, és nem csavarodtam be a vizsgaidőszaktól. Szent-Györgyi valóban trollkodott egyet a lappal, ahová a cikket beküldte. Persze, mivel a levelezés (és a tudomány) angolul zajlott, a nemtomcukor és az istentudjóz valójában "ignose" és "godnose".Magyarul nem is lehet igazán jól visszaadni, mennyire frappáns ez a két elnevezés. :)
Ha Szent-Györgyi ma él, talán még el is fogadják a javaslatot (tekintve, hogy van pikacsurin fehérjénk, és "Really Interesting New Gene" elnevezésű génünk [<-- ez komoly]). Poén lenne lemenni a gyógyszertárba 200mg-os nemtomcukor-tablettáért.

Szent-Györgyit nem lehet nem szeretni, QED.

*Hármat lehet találni, mi volt az. Igen, a C-vitamin.

Checkin' in ;)

Kedves olvasók, ha még itt vagytok a pofátlanul be-nem-jelentett nagyszünet ellenére is!
Még egy icipici türelmet kérek tőletek én is. Krisztihez hasonlóan nem más jött közbe, mint The Life. Vele pedig nem nagyon lehet packázni, mert kicsit erősebb mint én :)

Nemsokára teljes erőbedobással térünk vissza, mert a tudomány nem szűnt meg vicces és érdekes lenni, míg mi a diplomamunkánkkal és egyéb nyalánkságokkal foglalkoztunk.

Brace yourselves - posts are coming!

Gyors beköszönés

Sziasztok!

Huhh, mentegetőzhetnék órákat az eltűnésünk miatt, de azt hiszem elég, ha azt mondom, hogy: élet... Mindenesetre épp Valószínűségszámítás és matematikai statisztika ZH-ra készülök, és ha már matekozok, akkor szörföltem is kicsit a neten. :D Ennek eredménye:

Tudós-mondatok igazi jelentése...

... avagy hogyan igazodjunk ki a diplomatikus kutatói ferdítéseken. :)
Katt a nagyobb képért... érdemes!

forrás: e-mail (= nem tudom pontosan)

Rövid és fájdalmas 10

Komment nélkül :D

















ps.: kedves szerves kémikusok! Igen, tudjuk, hogy 4 C atom még nem zsírsav  :D

A Pokémon-molekula

Magyarországon két korosztály van, aki emlékszik arra a leírhatatlanul hatalmas őrületre, amit a Pokémon-rajzfilmsorozat bemutatása váltott ki a 2000-es évek legelején; a mostani tizensok és huszonévesek, akik benne voltunk és szerencsétlen szüleink, akiknek tonnaszámra kellett venniük a Lays chipset a benne levő pokémonos Tazóért.

Japánban viszont... nos, Japán közmondásosan az elképesztő találmányok és ötletek hazája, és a "japán tudósok csinálták" kezdetű viccek körülbelül annyira ismertek, mint a "brit tudósok kimutatták" kezdetűek. Hogy mégis hogyan jön ez a Pokémonokhoz? Japán, mint a labdacsokban lakó harcos szörnyek szülőhazája, természetesen nem felejtette el közkedvelt exportcikkét, annyira nem, hogy 2008-ban Szato Sigeru és kutatócsoportja a leghíresebb Pokémonról, Pikachuról nevezett el egy vegyületet!

A "pikachurin" egy poliszacharid, amely a látás folyamatának neurológiai részében játszik szerepet, nem fogom részletezni, hogyan, mert én sem értem. Mindenesetre Szato és társai szerint a pikachurin fontos molekula, és remélhetőleg alkalmazható lesz majd gyógyszerekben is, többek között egy örökletes, vakságot okozó betegség kezelésére.

A névválasztást a kutatók szerint az indokolta, hogy a pikacsurin, akár csak mesebeli druszája, "villámgyors mozgásra és sokkoló elektromos effektusokra képes". Akciós potenciál analógia, anyone?

ps.: kedves magyar kutatók, mikor lesz "Vuk" nevű fehérjénk, génünk, vagy módszerünk? :)

Szempillantás

Avagy: miért ne pislogjunk matekórán.






















































































ps.: tegye fel a kezét, akinek volt már ilyen élménye egyetemen/gimiben. Jól van, letehetitek, valahol kismillió körül járunk. 
pps.: BME-seknek: szerves kémia, anyone? :D

forrás: 9gag, vagy comixed.com, avagy "amikor a 9gaggerek a Cheezburger Networkről lopnak"

BÚÉK

Először is Boldog Új Évet Mindenkinek!

Köszönjük nekünk remek szilveszterünk volt, ugyi Vera? :D

De ha már sikerült erre tévedni, akkor előrukkolok valami kis finomsággal ( Bár nem saját agyszüleményem, az internet csodája, hogy többször is összefutottam már vele, ezért tessék megbocsátani, hogy nem jelölök meg forrást, annyi lenne. (: )

Miért fagyott be a pokol?

Miért fagyott be a pokol? Záróvizsgán tették föl ezt a kérdést kémia szakon Maynooth egyetemen (Kildare grófság, Írország). Az egyik diák válasza olyan mélyenszántó volt, hogy a professzor közzétette az interneten kollégái számára, de mi is szórakozhatunk rajta.

Extra kérdés: Vajon a pokol exoterm (leadja a hőt), vagy endoterm-e (fölveszi a hőt)? A legtöbben a Boyle-törvényt vették alapul, azaz hogy a gáz táguláskor lehűl, nyomás alatt viszont növekszik

Az egyik diák azonban a következő gondolatmenetet írta le: Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán. Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának ismerete kell.

Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan jutnak a pokolba, ahhoz a különböző vallásokat kell alapul venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem az adott vallás követője. Minthogy több ilyen vallás létezik, abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut.

A világ népességének növekedése arra enged következtetni, hogy a pokolra jutók száma exponenciálisan növekszik. Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogata a pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekedjen, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon. Ekkor két lehetőség van:

1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.

2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy..

Melyik a helyes megoldás?

Figyelembe véve évfolyamtársam, Sandra jövendölését, miszerint 'hamarabb befagy a pokol, mintsem hogy lefeküdjek veled', valamint azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet számításba. Ennél fogva meggyőződésem, hogy a pokol endoterm és ráadásul már be is fagyott.

Következik még, hogy ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze. Ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor 'Istenem!'

A valóság költészete

Kedves olvasók!
Hamarosan egy kisebb cikksorozatban fogok beszámolni arról, hogy (részemről) miért volt üres a blog az elmúlt hónapban, de addig is hallgassátok meg az alábbi "zeneszámot" :)

"Science is the poetry of reality"



ps.: a közelgő mini-cikkek kulcsszavai: űrkutatás, asztrobiológia, ESA, fun!

Dalszöveg a tovább után.

Rövid és fájdalmas 9

Zsíros László Róbert, a Szertár szerkesztője küldte nekünk az alábbi, borzalmasan fájdalmas képregényecskét, amely megtanít arra, hogy szervetlen kémiában járatos pincérek közelében óvatosan rendeljünk vizet...

forrás: http://www.damnlol.com/ill-have-what-hes-having-1121.html