A valóság költészete

Kedves olvasók!
Hamarosan egy kisebb cikksorozatban fogok beszámolni arról, hogy (részemről) miért volt üres a blog az elmúlt hónapban, de addig is hallgassátok meg az alábbi "zeneszámot" :)

"Science is the poetry of reality"



ps.: a közelgő mini-cikkek kulcsszavai: űrkutatás, asztrobiológia, ESA, fun!

Dalszöveg a tovább után.

Rövid és fájdalmas 9

Zsíros László Róbert, a Szertár szerkesztője küldte nekünk az alábbi, borzalmasan fájdalmas képregényecskét, amely megtanít arra, hogy szervetlen kémiában járatos pincérek közelében óvatosan rendeljünk vizet...

forrás: http://www.damnlol.com/ill-have-what-hes-having-1121.html

Kutyafuttában

Sziasztok!

A múltkor kikaptam, hogy miért csak facebook.(: Most van pár szabad percem két szigorlat tétel között, tehát. :D

A sejt titkos élete

Elképesztően gyönyörű animáció, 10/10-et kap!

Miért lett "biotechnológia"?

Manapság nagyon divatos szó - okkal és joggal! - a biotechnológia, és általában tudni is véljük, hogy mit jelent: biológiai rendszerek, mikroorganizmusok, folyamatok felhasználását iparban és tudományban.

Tudjuk-e azonban, hogy a lényegre törő elnevezés honnan származik?

Azt hihetné az ember, hogy a biotechnológia újkeletű név, amelyet valamely nagy nyugati egyetem, kutató, vagy vállalat ejtett ki először a száján, pedig nem!

1919-ben egy magyar gépészmérnök, Ereky Károly hozta létre a szót egy, a hús- és tejipari folyamatokról szóló tanulmányában. Ereky egyébként nem maradt a kaptafánál, később a politikába is belekóstolt, és néhány hónapig népélelmezési miniszter volt.

ps.: A ráadás az, hogy a klasszikus felosztás szerint a biotechnológiának három nagy felhasználási területe van, amelyeket, ki tudja miért, színekkel jelölnek (orvoslás = piros biotechnológia, növényi = zöld biotech, ipari= fehér biotech). A magyar egyetemeken előszeretettel ismertetik az ágazatokat piros-fehér-zöld sorrendben. :) 

pps.: Ereky a Királyi József Műegyetemen végzett. Hogy mi az? A BME.

Tipikus...

A matekvizsga örök problémája.
Tegye fel a kezét, akinek ismerős :)

Az αβγ-cikk

Egyszer volt, hol nem volt egy amerikai fizikus doktorandusz, név szerint Alpher, aki 1948-ban úgy határozott, hogy ideje publikálni a Nagy Bumm-ról szóló kutatásait. A tudományos publikációk szerzőlistája azonban sosem egyetlen névből áll, hanem az első szerzőn kívül más, a kutatásban aktívan részt vevő személyeket is megjelöli, többek között a témavezetőt/laborvezetőt. 

Alpher tehát szépen feltüntette feljebbvalója nevét, aki pedig nem volt más, mint egy Gamow nevezetű úriember.

Ugye észrevettük, hogy a két kutató neve összecseng az "alfa" illetve "gamma" szavakkal?

Nos, Gamow is észrevette. Vicces kedvű ember lehetett, mert a hatalmas lehetőséget nem hagyta kiaknázatlanul: történetesen volt egy Bethe nevű fizikus-barátja, aki a tudós-csínyhez éppen kapóra jött...

Bár Bethe egyetlen betűvel sem járult hozzá a cikkhez, Gamow a megkérdezése nélkül betette őt is szerzőnek, méghozzá második szerzőnek, és a cikk, Alpher, Bethe és Gamow publikációja, meg is jelent a Physical Review hasábjain.

Ez a publikáció az Alpher-Bethe-Gamow cikk, vagy más néven αβγ-cikk.