2013. november 29., péntek

Köszönet stílusosan

A biológiai kutatások fontos szereplői a kísérleti állatok - egerek, patkányok, majmok. Hosszan lehetne arról vitatkozni, hogy vajon kegyetlenség-e használni őket; a témát filozófiai és gyakorlati kérdések sora szövi át... mindenesetre a kutatók túlnyomó többsége a kellő alázattal viseltetik életüket áldozó segítőtársaink iránt.
A legszebb köszönömöt azonban az oroszországi Novoszibirszk kutatói mondták, amikor szobrot emeltettek a kutatásaikban felhasznált állatok tiszteletére. A szobrocska köpenyes, DNS-spirált kötögető állatkát ábrázol a "tudományos felfedezés pillanatában".



p.s.
Egyébként miért csupán magasabbrendű állatokat szoktuk sajnálni, ha állatkísérletektől van szó? A baktérium, a vírus, a növény nem érdemel köszönetet? Vagy ha a kísérleti alany nem szőrös, nem aranyos, és nem néz ránk könyörögve a gombszemével, akkor már nem is szánandó? 


Visszatértünk!

Kedves drága olvasók!

Bevallom, fogalmam sincs, hányan kószáltok még errefelé, tekintettel arra, hogy a Banyakonyha a tavalyi évben hosszú betegség után elhunyt. Legalábbis így tűnhetett, ugyanis valójában nem hunytunk el! Egy évig tartó kómába estünk, de most felébredtünk, és megpróbáljuk kihúzni magunkat belőle. Remélem vagytok páran, akik örömmel kapjátok fel a fejeteket erre a hírre; a lehetőség, hogy nem csak a magunk örömére posztolunk, hanem titeket is szórakoztatunk az írásainkkal... nos, így térül meg az idő, amit a posztjainkra szánunk.

Visszatérnek a rövid és fájdalmas természettudományos viccek, képek és a szórakoztató anekdoták tudósokról és kevésbé tudósokról. Fellebbentjük a fátylat vegyészetből kiugrott hírességekről, eláruljuk, miért hívják héliumnak a héliumot... megmutatjuk, hogy a kémia és a biológia azalatt sem szűnt meg zseniálisnak lenni, amíg távol voltunk.