Miért lehetséges izzó parázson járni?

Ugye mindenki látott már parázson járkáló jógikról szóló műsort? Nem csalás, nem ámítás...  a művelet tényleg elvégezhető; mi több, nem a magasságos istenek teszik lehetővé, hanem a fizikai kémia.

A jelenség megértéséhez két (sokunk által imádott) anyagi jellemző a kulcs; a hőkapacitás és a hővezetési tényező.
Minden anyagnak más-más mennyiségű hőre van szüksége ahhoz, hogy adott hőmérséklet-változás végbemenjen benne; ennek mérőszáma a hőkapacitás.
A hővezetési tényező pedig egy anyagnak azon képessége, hogy hőt adjon át egy másik közegnek.  

Először is szögezzünk le négy alapvetést, amiből kiindulhatunk.
1. A láb kevesebb, mint 1 másodpercig érintkezik a 400 Celsius fokos parázzsal.
2. A parázs hővezetési tényezője alacsony.
3. A víz (=láb) hőkapacitása nagy.
4. Az emberi szervezet csal.

Mindezeket összegezve a tűzönjárás titka:
A parázs, mivel kis hővezetési tényezővel rendelkezik, nem képes nagy hőmennyiséget átadni a vele csupán rövid ideig érintkező lábnak. A lábat nagyrészt alkotó víz hőkapacitása viszont nagy, így a parázs által közölt hő nem elegendő ahhoz, hogy drasztikus hőmérséklet-emelkedés következzen be a talpon. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a parázson végigsétáló személy lába ugyanannyit van a levegőben, mint a parázson, így hőcsere történik a parázsnál hűvösebb levegővel is. A szervezet pedig ott csal, ahol tud: a vérkeringés elszállítja a talpról a hő egy részét.
A végeredmény tehát: a 400°C-s parázson sétáló ember talpán a maximális hőmérséklet 80°C, nem pedig a parázs égető hőmérséklete.

forrás: Kopfball - Warum kann man barfuß über glühende Kohlen laufen, ohne sich zu verbrennen?
ééés a Wikipédia
Na meg persze a Vegyipari Műveletek I.

Miért pattog a kukorica?

Gondolkoztatok már azon, miért pattog ki olyan szépen a kukorica? Milyen egyszerű, de nagyszerű fizikai kémiai, kolloidikai és biokémiai változásokon megy keresztül, csak azért, hogy megehessük?

Viszonylag közismert tény, hogy pattogatott kukoricának csak adott fajtájú kukoricák alkalmasak, mégpedig azért, mert ezeknek keményebb héjuk* és magasabb víztartalmuk van, mint a csemegekukoricának.
A több, mint 10 százalékos víztartalom a kukorica melegítése közben elpárolog, de nem tud kiszökni a kukorica belsejéből a kemény héj miatt (ld.: nyomástartó edény, vegyipari géptan). Ahogy növeljük a hőmérsékletet, nő az adott, apró térfogatba zárt vízgőz nyomása is (pV=nRT,egyetemes gáztörvény, mindenki kedvence), míg 170-200 Celsius fokon a strapabíró héj is megadja magát, és felreped.

Mindeközben remek biokémiai átalakulások zajlanak a mag belsejében. A kukoricasejtekben szemcsék formájában jelen levő keményítő nagy mennyiségű vizet felvéve megduzzad és gélt képez (biokémia/kolloidika kombó). A héj felpattanásakor a vízgőz ezen a gélen "keresztül" párolog el, felhabosítva azt, és bumm, így lesz a chocapic pattogatott kukorica.

* a pattogatnivaló kukorica héja 18 kg-nyi terhelést bír ki, míg a csemegekukoricáé mindössze 6 kg-t.

forrás.: Kopfball - Warum poppt Popcorn?