Rövid és fájdalmas 12

Komment nélkül... xD

ps.: aki szeretné tudni, hogy hová tűnt mostanában a Blog, legalábbis az én részemről, olvasson bele ezekbe:
http://cydonia.blog.hu/2012/09/22/biodos_i_alapok_es_kezdetek
http://cydonia.blog.hu/2012/09/25/biodos_ii_siess_majd_varj

A Higgs bozon tiszteletére

Rövid és fájdalmas 11

Egy Titkos Csodálónk küldte az alábbi karikatúrát.
Alaptudnivaló laborosoknak :)

Szent-Györgyi, a troll

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar kutató, akit Szent-Györgyi Albertnek hívtak. Ez a kiemelkedő tudós egy hat szénatomos vegyület* sikeres izolálását próbálta publikáció formájában elújságolni a tudományos közösségnek. A Biochemical Journal el is fogadta volna a cikket, de a szerkesztőnek volt vele egy kis problémája...

Szerk: Nézze, Mr. Szent-Györgyi, remek az írás, leközöljük, viszont a vegyületet, nos, nem gondolja, hogy kissé furcsán nevezte el? Félre ne értsen, jómagam sem vetem meg a tréfát, de... ehm... a "nemtomcukor", hogy is mondjam, nem vehető igazán komolyan. Nem tudna esetleg mást választani?
SzGyA.: Már hogy ne tudnék. "Istentudjóz."
Szerk.: Mr. Szent-Györgyi, kérem!
SzGyA (sóhajtva) Rendben, akkor javasoljon valamit maga.
Szerk.: Hexuronsav.
SzGyA.: Egye fene. Borzasztó, hogy maguknak angoloknak semmi humorérzékük nincs.

Nem, nem viccelek, és nem csavarodtam be a vizsgaidőszaktól. Szent-Györgyi valóban trollkodott egyet a lappal, ahová a cikket beküldte. Persze, mivel a levelezés (és a tudomány) angolul zajlott, a nemtomcukor és az istentudjóz valójában "ignose" és "godnose".Magyarul nem is lehet igazán jól visszaadni, mennyire frappáns ez a két elnevezés. :)
Ha Szent-Györgyi ma él, talán még el is fogadják a javaslatot (tekintve, hogy van pikacsurin fehérjénk, és "Really Interesting New Gene" elnevezésű génünk [<-- ez komoly]). Poén lenne lemenni a gyógyszertárba 200mg-os nemtomcukor-tablettáért.

Szent-Györgyit nem lehet nem szeretni, QED.

*Hármat lehet találni, mi volt az. Igen, a C-vitamin.

Checkin' in ;)

Kedves olvasók, ha még itt vagytok a pofátlanul be-nem-jelentett nagyszünet ellenére is!
Még egy icipici türelmet kérek tőletek én is. Krisztihez hasonlóan nem más jött közbe, mint The Life. Vele pedig nem nagyon lehet packázni, mert kicsit erősebb mint én :)

Nemsokára teljes erőbedobással térünk vissza, mert a tudomány nem szűnt meg vicces és érdekes lenni, míg mi a diplomamunkánkkal és egyéb nyalánkságokkal foglalkoztunk.

Brace yourselves - posts are coming!

Gyors beköszönés

Sziasztok!

Huhh, mentegetőzhetnék órákat az eltűnésünk miatt, de azt hiszem elég, ha azt mondom, hogy: élet... Mindenesetre épp Valószínűségszámítás és matematikai statisztika ZH-ra készülök, és ha már matekozok, akkor szörföltem is kicsit a neten. :D Ennek eredménye:

Tudós-mondatok igazi jelentése...

... avagy hogyan igazodjunk ki a diplomatikus kutatói ferdítéseken. :)
Katt a nagyobb képért... érdemes!

forrás: e-mail (= nem tudom pontosan)

Rövid és fájdalmas 10

Komment nélkül :D

















ps.: kedves szerves kémikusok! Igen, tudjuk, hogy 4 C atom még nem zsírsav  :D

A Pokémon-molekula

Magyarországon két korosztály van, aki emlékszik arra a leírhatatlanul hatalmas őrületre, amit a Pokémon-rajzfilmsorozat bemutatása váltott ki a 2000-es évek legelején; a mostani tizensok és huszonévesek, akik benne voltunk és szerencsétlen szüleink, akiknek tonnaszámra kellett venniük a Lays chipset a benne levő pokémonos Tazóért.

Japánban viszont... nos, Japán közmondásosan az elképesztő találmányok és ötletek hazája, és a "japán tudósok csinálták" kezdetű viccek körülbelül annyira ismertek, mint a "brit tudósok kimutatták" kezdetűek. Hogy mégis hogyan jön ez a Pokémonokhoz? Japán, mint a labdacsokban lakó harcos szörnyek szülőhazája, természetesen nem felejtette el közkedvelt exportcikkét, annyira nem, hogy 2008-ban Szato Sigeru és kutatócsoportja a leghíresebb Pokémonról, Pikachuról nevezett el egy vegyületet!

A "pikachurin" egy poliszacharid, amely a látás folyamatának neurológiai részében játszik szerepet, nem fogom részletezni, hogyan, mert én sem értem. Mindenesetre Szato és társai szerint a pikachurin fontos molekula, és remélhetőleg alkalmazható lesz majd gyógyszerekben is, többek között egy örökletes, vakságot okozó betegség kezelésére.

A névválasztást a kutatók szerint az indokolta, hogy a pikacsurin, akár csak mesebeli druszája, "villámgyors mozgásra és sokkoló elektromos effektusokra képes". Akciós potenciál analógia, anyone?

ps.: kedves magyar kutatók, mikor lesz "Vuk" nevű fehérjénk, génünk, vagy módszerünk? :)

Szempillantás

Avagy: miért ne pislogjunk matekórán.






















































































ps.: tegye fel a kezét, akinek volt már ilyen élménye egyetemen/gimiben. Jól van, letehetitek, valahol kismillió körül járunk. 
pps.: BME-seknek: szerves kémia, anyone? :D

forrás: 9gag, vagy comixed.com, avagy "amikor a 9gaggerek a Cheezburger Networkről lopnak"

BÚÉK

Először is Boldog Új Évet Mindenkinek!

Köszönjük nekünk remek szilveszterünk volt, ugyi Vera? :D

De ha már sikerült erre tévedni, akkor előrukkolok valami kis finomsággal ( Bár nem saját agyszüleményem, az internet csodája, hogy többször is összefutottam már vele, ezért tessék megbocsátani, hogy nem jelölök meg forrást, annyi lenne. (: )

Miért fagyott be a pokol?

Miért fagyott be a pokol? Záróvizsgán tették föl ezt a kérdést kémia szakon Maynooth egyetemen (Kildare grófság, Írország). Az egyik diák válasza olyan mélyenszántó volt, hogy a professzor közzétette az interneten kollégái számára, de mi is szórakozhatunk rajta.

Extra kérdés: Vajon a pokol exoterm (leadja a hőt), vagy endoterm-e (fölveszi a hőt)? A legtöbben a Boyle-törvényt vették alapul, azaz hogy a gáz táguláskor lehűl, nyomás alatt viszont növekszik

Az egyik diák azonban a következő gondolatmenetet írta le: Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán. Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának ismerete kell.

Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan jutnak a pokolba, ahhoz a különböző vallásokat kell alapul venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem az adott vallás követője. Minthogy több ilyen vallás létezik, abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut.

A világ népességének növekedése arra enged következtetni, hogy a pokolra jutók száma exponenciálisan növekszik. Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogata a pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekedjen, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon. Ekkor két lehetőség van:

1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.

2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy..

Melyik a helyes megoldás?

Figyelembe véve évfolyamtársam, Sandra jövendölését, miszerint 'hamarabb befagy a pokol, mintsem hogy lefeküdjek veled', valamint azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet számításba. Ennél fogva meggyőződésem, hogy a pokol endoterm és ráadásul már be is fagyott.

Következik még, hogy ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze. Ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor 'Istenem!'