2010. november 16., kedd

Oxigén pajtás kínszenvedései

Onkie nevű olvasónk megosztotta velünk, miért nem fenékig tejfel az oxigénatomok élete.
Ezúton is köszönjük a videót.



ps.: e-mail címünk bárkinek nyitva áll, ha találtok valami zseniálisat, küldjétek el nyugodtan :]

2010. november 10., szerda

Híres vegyészek 6 - Isaac Asimov

A színvonalas sci-fi nagymestere Isaac Asimov, aki szinte akkor kezdett novellát írni, mint kémiát tanulni, tizenöt évesen íratkozott be egyetemre, és tizenkilenc éves volt, mikor megszerezte vegyészi diplomáját (és ráadásnak első művét is ekkor publikálták) 1948-ban, 28 évesen a Columbia Egyetemen doktorált biokémiából.
Aki valaha is olvasott Asimov-könyvet, az talán nem is csodálkozik ezen: körülményes okfejtéseiből, és abból a tényből, hogy a modern, sci-fi-nek titulált űrfantasy regényekkel szemben Asimov ugyanannyi figyelmet fordított a tudományra, mint a fantasztikumra. Pszichohistória, a három Robottörvény, mind-mind tudományos precízséggel kidolgozott fikcionális elméletek.

Amit egészen biztosan kevesen tudnak: ha Paul McCartney nem lett volna sértődékeny, és Asimov nem lett volna makacs, akkor lehetőségünk lenne sci-fi rockoperát dúdolgatni esténként. McCartney ugyanis felkérte Asimovot egy ilyen darab szövegkönyvének megírására, s bár az író kapva kapott az ötleten, nem dolgozta bele a zenész által már megírt párbeszédeket, McCartney pedig végül elutasította a vázlatot.

Gyors szolgálati közlemény

Kedves mindenki!
Először is szeretnénk utólagosan és előlegesen is elnézést kérni a sporadikus posztok miatt, de sűrűsödnek kissé az egyetemi felhők... szakdolgozat, szigorlat, tervezési feladat, esszék, vizsgák... szóval Krisztivel most kicsit megcsappant a szabadidőnk.

Másrészt: mostantól a saját nevemen posztolok én is; mivel már kétszer is "felfedtük kilétünket a Nagyvilágnak", nem látom további értelmét a blogvilág anonimitási netikettjének. :)
Aki esetleg nem tudná, kicsoda az eredeti Weatherwax, vagy Granny Weatherwax, esetleg Viharvész nagyi, az sürgősen sétáljon el a könyvtárba, és vegyen kézbe egy Terry Pratchett könyvet ;)  


sziasztok, és maradjatok továbbra is velünk:
weatherwax, alias az új Vera :)

2010. október 30., szombat

History of Everything...

...avagy még az áltudományok is a Nagy Bummal kezdődtek (ami, ha belegondolunk, roppant ironikus)

Jonathan Coulton DNS-dala és a They Might Be Giants zenés szervetlen kémiai kisszótára után újra egy kis "tudományos zene" következik a blogon.
A következő, 10/10-es szám másfél percben összefoglalja, mi mindent köszönhetünk a Nagy Bumm-nak. 

Barenaked Ladies - History of Everything.



Our whole universe was in a hot dense state,
Then nearly fourteen billion years ago expansion started, wait...
The Earth began to cool,
The autotrophs began to drool,
Neanderthals developed tools,
We built a wall (we built the pyramids),
Math, science, history, unravelling the mysteries,
That all started with the big bang!

"Since the dawn of man" is really not that long,

As every galaxy was formed in less time than it takes to sing this song.
A fraction of a second and the elements were made.
The bipeds stood up straight,
The dinosaurs all met their fate,
They tried to leap but they were late
And they all died (they froze their asses off)
The oceans and pangea
See ya, wouldn't wanna be ya
Set in motion by the same big bang!

It all started with the big BANG!


It's expanding ever outward but one day

It will cause the stars to go the other way,
Collapsing ever inward, we won't be here, it won't be heard
Our best and brightest figure that it'll make an even bigger bang!

Australopithecus would really have been sick of us

Debating how we're here, they're catching deer (we're catching viruses)
Religion or astronomy, Encarta, Deuteronomy
It all started with the big bang!

Music and mythology, Einstein and astrology

It all started with the big bang!
It all started with the big BANG!

2010. október 21., csütörtök

Hogyan készül a napelem?

Ma sikerült egy kis látogatást tenni egy magyarországi napelem gyárba. Gondoltam írok róla egy beszámolót, hátha más is érdekesnek találja rajtam kívül.(:
Viszont menet közben találtam hozzá egy remek kis videót, így először azt hiszem érdemes azt megnézni.





Annyit azért megjegyeznék, hogy nem kézzel folyik a cellák összeillesztése, hanem az már gépesített, mindössze a pénztárcánkon múlik, hogy hogyan oldjuk meg a feladatot. Bár a gépi forrasztás után ( a sorba kötést egyébként ónnal bevont rézzel oldják meg ) vizuális, "emberi" ellenőrzés is folyik, ilyenkor még könnyen javíthatók az esetleges hibák.
A laminálás lépésről pedig érdemes tudni, hogy a gépben vákuum keletkezik, alul és felül is, majd 5 perc után a felső részről leveszik a vákuumot, ennek következtében az ott lévő membrán rászorul a termékre és ilyen körülmények közt még 10 percet tölt a félkész napelem a laminálóban.
Fontos még talán megjegyezni, hogy újrahasznosítás is történik például abban az üzemben, ahol ma volt szerencsém megfordulni. Ezek a cellák rettentő könnyen törnek, de negyed illetve fél cellákból is lehetséges napelem gyártása, mindössze egy remek cellavágó szükséges hozzá.(:

2010. október 17., vasárnap

Miért pattog a kukorica?

Gondolkoztatok már azon, miért pattog ki olyan szépen a kukorica? Milyen egyszerű, de nagyszerű fizikai kémiai, kolloidikai és biokémiai változásokon megy keresztül, csak azért, hogy megehessük?

Viszonylag közismert tény, hogy pattogatott kukoricának csak adott fajtájú kukoricák alkalmasak, mégpedig azért, mert ezeknek keményebb héjuk* és magasabb víztartalmuk van, mint a csemegekukoricának.
A több, mint 10 százalékos víztartalom a kukorica melegítése közben elpárolog, de nem tud kiszökni a kukorica belsejéből a kemény héj miatt (ld.: nyomástartó edény, vegyipari géptan). Ahogy növeljük a hőmérsékletet, nő az adott, apró térfogatba zárt vízgőz nyomása is (pV=nRT,egyetemes gáztörvény, mindenki kedvence), míg 170-200 Celsius fokon a strapabíró héj is megadja magát, és felreped.

Mindeközben remek biokémiai átalakulások zajlanak a mag belsejében. A kukoricasejtekben szemcsék formájában jelen levő keményítő nagy mennyiségű vizet felvéve megduzzad és gélt képez (biokémia/kolloidika kombó). A héj felpattanásakor a vízgőz ezen a gélen "keresztül" párolog el, felhabosítva azt, és bumm, így lesz a chocapic pattogatott kukorica.

* a pattogatnivaló kukorica héja 18 kg-nyi terhelést bír ki, míg a csemegekukoricáé mindössze 6 kg-t.

forrás.: Kopfball - Warum poppt Popcorn?

2010. október 12., kedd

Az öt másodperces szabály

Nálunk nem különösebben ismert az angolszász kultúrkör egy ön-nyugtató aranyszabálya, miszerint "ha a földre esett ételt 5 másodpercen belül felveszed, akkor nyugodtan elfogyasztható, mert nincs semmi baja".

Lelkiismeretes biomérnökként és mikrobaimádóként persze mosolygunk ezen, mert mégis mi akadályozná meg a bacikat, hogy felmásszanak a kajára, vagy a "koszt", hogy rátapadjon?
Udvariasak?
Vagy megijednek a lehulló étel robajától, és csak 5 másodperc után térnek magukhoz a sokkhatásból?
Esetleg finnyásak, és 5 másodperc elteltével araszolnak a kiflire, hogy "na jó, ez is megfelel"?

Mindenesetre következzen egy frappáns kép, önmegtartóztató mikróbákkal. :]

forrás.: a szokásos 9gag.com