2009. szeptember 21., hétfő

Új rovat: Őrült Tudósok


Mi a közös Victor Frankensteinben, az animált Dexterben, A Vissza a jövőbe Dr. Emmett Brownjában, vagy Shakespeare Prosperójában?
Őrült vegyészek, őrült tudósok mindannyian.

Az emberi kultúra Jung-féle archetípusai közül talán a legfontosabb, legkomikusabb, és mégis a legrémisztőbb az őrült tudós, ahogy a világ meghódításán mereng egy vegyszerszagú laborban. Előírásos fehér köpenyt visel, zilált Einsteinhaja van, gonosz nevetése hátborzongató frekvenciával visszhangzik az Erlenmeyer-lombikok között.

A legtöbb vegyész, így a Banyakonyha csapata is megfelelő, áhítatos rajongással viseltetik mindenféle őrült-tudós-klisé iránt. Mi magunk is, még ha nem is valljuk be, imádunk fehér köpenyben flangálni, és reagensekről beszélni jó hangosan; annyira hangosan, hogy a közelben levő egyszerű halandók összerázkódjanak félelmükben.
Úgy gondoltuk tehát, illő lenne leróni tiszteletünket a világirodalom és a filmművészet nagyjai iránt; hogy belevéssük emléküket és alakjukat minden magára valamit is adó őrült, vagy kevésbé őrült vegyészbe.

A Banyakonyha Blog ezennel új rovatot indít, melynek címe: Őrült Tudósok.

Először vizsgáljuk talán meg a jó öreg klisét magát, ne vágjunk bele rögtön egy fiktív tudós jellemrajzába.

Az Őrült Tudós rendszerint bezárkózik saját tudományának és intelligenciájának elefántcsonttornyába; olyan apróságok, mint az emberség vagy az etika, egyáltalán nem érdeklik... az emberiség viszont annál inkább, legtöbbször a "leigázni" szó mögött a What To Do listán.
Egy Őrült Tudós nem fog kézbe venni egyetlen regényt sem, és nem fog jópofizni a laborszomszédokkal; maximum addig érintkezik emberekkel, míg teszteli rajtuk a találmányait. A következmények nem igazán érdeklik, mert nem érzékeli a különbséget Jó és Rossz között; számára egyetlen dolog létezik: a Tudomány. Talán emiatt keverik annyian az Őrült Tudósokat az Egyetemi Professzorokkal.
Legtöbbjük egyébként valóban rendelkezik valamilyen titulussal - professzor, doktor, vagy professzor doktor. PhD Őrült Tudóst még nem láttam, de ami késik, nem múlik.

Hogyan ismerjük fel őket, ha szembejönnek velünk a filmvászon vagy a könyvlap utcáján?
Nagyon egyszerű.

Fehér, fekete gombos köpenyt hordanak; ez általában tiszta és nem vegyszerfoltos. Borzas hajuk, bozontos szemöldökük van; kémcsővel a kézben mászkálnak mindenhova. Fejük búbjára tolva laborszemüveg csücsül, és még a szemükből is őrültség süt.
Ám legfontosabb márkajelük a mániákus, diadalittas kacaj, MUHAHA, EHEHEHE vagy valami efféle; és a legendás mondat: "Él!!!"

Micsoda? Sok vegyész magára ismert?
Nos, nem véletlen. Az Őrült Tudós archetípusa ugyanis belőlünk fakad; így látnak minket az emberek, ilyennek képzelnek. Ez a mi kritikánk: el kell fogadnunk hát.
Ha jobban belegondolunk, még jól is jártunk: az Őrült Tudós még mindig hízelgőbb klisé, mint a semmihez sem értő, Mekis bölcsészé, vagy az Őskáoszt megalkotó közgazdászé.

Egyszóval: tiszteljük hát meg az Őrült Tudósokat annyival, hogy bemutatjuk néhányukat e blog virtuális lapjain.
Victor Frankenstein, Walter Bishop, Doc Brown, Faust, Voldemort, a Szellemirtók, Plankton, dr Horrible és az ókori Daidalosz:
Ismerjük meg őket, vegyészek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése