Ugye mindenki látott már parázson járkáló jógikról szóló műsort? Nem csalás, nem ámítás... a művelet tényleg elvégezhető; mi több, nem a magasságos istenek teszik lehetővé, hanem a fizikai kémia.
A jelenség megértéséhez két (sokunk által imádott) anyagi jellemző a kulcs; a hőkapacitás és a hővezetési tényező.
Minden anyagnak más-más mennyiségű hőre van szüksége ahhoz, hogy adott hőmérséklet-változás végbemenjen benne; ennek mérőszáma a hőkapacitás.
A hővezetési tényező pedig egy anyagnak azon képessége, hogy hőt adjon át egy másik közegnek.
Először is szögezzünk le négy alapvetést, amiből kiindulhatunk.
1. A láb kevesebb, mint 1 másodpercig érintkezik a 400 Celsius fokos parázzsal.
2. A parázs hővezetési tényezője alacsony.
3. A víz (=láb) hőkapacitása nagy.
4. Az emberi szervezet csal.
Mindezeket összegezve a tűzönjárás titka:
A parázs, mivel kis hővezetési tényezővel rendelkezik, nem képes nagy hőmennyiséget átadni a vele csupán rövid ideig érintkező lábnak. A lábat nagyrészt alkotó víz hőkapacitása viszont nagy, így a parázs által közölt hő nem elegendő ahhoz, hogy drasztikus hőmérséklet-emelkedés következzen be a talpon. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a parázson végigsétáló személy lába ugyanannyit van a levegőben, mint a parázson, így hőcsere történik a parázsnál hűvösebb levegővel is. A szervezet pedig ott csal, ahol tud: a vérkeringés elszállítja a talpról a hő egy részét.
A végeredmény tehát: a 400°C-s parázson sétáló ember talpán a maximális hőmérséklet 80°C, nem pedig a parázs égető hőmérséklete.
forrás: Kopfball - Warum kann man barfuß über glühende Kohlen laufen, ohne sich zu verbrennen?
ééés a Wikipédia
Na meg persze a Vegyipari Műveletek I.
"A végeredmény tehát: a 400°C-s parázson sétáló ember talpán a maximális hőmérséklet 80°C" - hát nem tudom, azért ez sem épp a hőmérséklet optimumunk... >:D De oké, legalább érthető, hogy miért marad egyáltán MEG a láb... :)))
VálaszTörlésPróbáld ki, nekem megvolt és nem égtem meg.
VálaszTörlés